Ajovan
Dél-Indiában honos egynyári növény, elsősorban illóolajáért termesztik. A népi gyógyászatban emésztési rendellenességekre javasolják. Aromatikus magja egészben és őrölve egyaránt kedvelt fűszer. Lestyánnal vagy kakukkfűvel helyettesíthetjük.
Ánizskapor (édeskömény)
Felhasználás: Jól illik a halakhoz (elsősorban makréla, lazac, hering) - roston sütve szórjunk a parázsra a növényből, magokból. Használják bárány - és sertéshúsokhoz, salátaöntetekhez, halakhoz kínál majonézhez. Curryporokban, az ötfűszer-keverékben is megtalálható. Tesznek belőle pikáns tésztafélékbe, fánkba, kenyérbe, piskótába, kalácsok-ba.
A petrezselyem rokona.
Füves emberek, orvosok időtlen idők óta ismerik; az abszolút gyógyszernek tartották, mely fiatallá, erőssé, egészségessé teszi az embert.
Nálunk is megterem, bár D-Európában jobban érzi magát.
Parfüm- és szappangyártásban használják.
Orvosi felhasználása: Fülfájás, fogfájás, asztma, reuma gyógyítója, állítólag segít csuklás, köhögés ellen, javítja a látást.
Ha ízlelésünk eltompult, forraljunk fel 3 dl vizet, tegyünk bele 1 tk. ánizskapor magot, majd szűrjük magas pohárba és ezt kortyolgassuk.
Ánizs, vagy bécsi kömény (és a csillagánizs)
Felhasználás: Mártások, sütemények, pudingok, gyümölcslevesek, édes rizsek, keleten: főzelékek
Illatos, barna színű termés, erős, édesen aromás ízű. Gyógyhatása miatt emésztést serkentő, epe- és bélbántalmak elleni szerként is használják. Gyógycukorkát, különféle édességeket fűszereznek vele. Vörös káposzta és némely italféle ízesítésére is használják.
A petrezselyem rokona. A Földközi-tenger vidékén, az egykori Levante területén őshonos. Az ókori Egyiptomban már jól ismerték. A rómaiak tudták róla, hogy segíti az emésztést, ezért a gasztronómiai orgiák után speciális ánizsos süteményt szolgáltak fel.
Legalább annyira fűszeres ízű, mint az ánizskapor.
Elsősorban pikáns és édes ételekbe teszik az indiaitól a kevésbé fűszerező konyhákig. Gyakori a hallevesekben, kenyérfélékben (főleg rozskenyér), süteményekben, cukor-kákban.
A közkedvelt, ánizsos italfélék közé tartozik a francia Pernod és Ricard, az Anisette likőr, a spanyol ojen, a török raki, a görög ouzo, az arab arrak és a bolgár masztika. Illatszeripar, szappangyártás egyik alapanyaga.
Orvosi felhasználása
Köhögés ellen hatásos, fertőtlenítőszerekben is megtalálható.
Babér
Felhasználás: Levesek, mártások, pácok, pástétomok, savanyú és ecetes ételek, (jól társítható petrezselyemmel és kakukkfűvel, húsoknál curryvel)
Fűszeres illatú, jellemzően kesernyés ízű. Régebbi korokban általában a győzelem jelképe-ként használták. Savanyúságok, vadas jellegű ételek, főzelékek, mártások, különféle levesek ízesítésére használják. Az ételbe tett mennyiségre ügyelni kell, mert ha túl sok, keserűvé válik. Egészben vagy porrá őrölve használjuk. Utóbbi esetben (négyszemélyes adagra számítva) egy késhegynyi is elég belőle.
A babér a Nap fája az Oroszlán jegyében. Védelmet nyújt az emberi testet érő minden sátáni gonoszság ellen. Parkinson, a 17. századi nagy botanikus nem győzte dicsérni: "A babérlevél különb a kert minden más növényénél, mert nemcsak gyönyörű, de jövedelmező is. A bölcsőtől a sírig elkísér."
A levelekből font koszorút a régi Rómában császárok és hősök viselték a nagy tisztesség jeleként. A babona azt tartotta, véd a villámcsapástól.
A Grand Prix győztese ma is babérkoszorút kap, a brit királyi ház költőjét ma is koszorús költőnek nevezik, mivel a görögök és rómaiak babérkoszorúval díjazták a költőket.
Mindig van babér az összekötött fűszercsomókban és az erőlevesben. Alkotója több klasszikus mártásnak. Világszerte használják a klasszikus és a modern konyhák a tenger gyümölcsei, a húsok, rizs, főzelékek ízesítésére.
Beleteszik a levesekbe, tálban sült ételekbe, pácokba, savanyúságokba, felfújtakba, nyársra húzzák, tepsiben-lábasban sütik-főzik. Szerepet kap édességekben, krémekben, fagylaltokban is.
Magvak, füge mellé téve megvéd a molyoktól, zsizsiktől.
Felhasználják a parfümiparban, rumgyártásban.
Orvosi felhasználása
Összehúzó, emésztést javító, étvágy serkentő hatása van.
Barbecue
Felhasználás: Levesek, mártások, tokányok, vagdaltak, sültek
Bazsalikom
Felhasználás: Levesek, saláták, pácok, mártások, sültek, vagdaltak, paradicsomos, tök-, bab-, gomba- és halételek (ha nincs, petrezselyemmel helyettesíthetjük)
Fanyar illatú, jellegzetes, pikáns fűszernövény, amelyet otthon, cserépben is nevelhetünk. Általában szárított, morzsolt formában árulják. Légmentesen, fénytől védve kell tárolni. Hüvelyes levesek, főzelékek, saláták, sültek és savanyúságok fűszere, az olaszos paradicsommártás elengedhetetlen tartozéka. Felfúvódást gátló hatása miatt érdemes belőle főzetet készíteni az arra rászorulónak.
A bazsalikom az ajakosok családjába tartozik.
A trópusokon mindenütt megtalálható, de megterem a hűvösebb égöv alatt is, és itt, a legillatosabb fűszernövényeink közé tartozik.
Indiában őshonos, onnan került a Közel-Keletre. Már a görögök is ismerték, Vergilius is említi, Nyugat-Európába csak a 16. században jutott el, s az Újvilágba még később. (!)
A kifejlett növény erős, fűszeres illata nyáron áthatja az egész kertet, s a görög falvakban, ahol minden ablakládában bazsalikom zöldell, kellemesen édes illatával telve a levegő.
Nagylevelű, erősebb illatú vállfaja a közönséges bazsalikom, (Ocimum basalicum) jól tűri a mérsékelt klímát. Amikor eléri az araszos magasságot, csípjük ki a közepét, hogy jobban bokrosodjék, és később is távolítsuk el a virágzatát.
Magassága eléri a 45-60 centimétert.
Kicsi bokrokat alkot az aprólevelű görög bazsalikom (Ocimum minimum), és mindössze 15-20 m magasra nő.
Salátának igen mutatósak a nagy, bókoló levelű vagy a fodros bazsalikom változatok, illetve a pirosak, bár ezek nem olyan ízletesek.
A bazsalikom könnyű, jó termőtalajt és igen sok napfényt igényel. Nem kifejezetten egynyári növény, de elég nehéz átteleltetni. A legszívósabb fajta a bokor bazsalikom, a legkényesebb a pagoda bazsalikom, a hindu templomok, szent növénye, a tulsi.
A bazsalikomnak bódító, enyhén borsos illata van, némi menta és szegfűszeg árnyalattal.
Kellemesen egészíti ki ízhatását a citrom és a fokhagyma. Leggyakrabban paradicsommártásokban vagy a pesto mártásban találkozunk vele, de felhasználható tojásételekben is, burgonya-, bab- vagy rizssalátákban, illetve zöldsalátának, önmagában vagy vegyesen.
Egy-egy bazsalikomág (ehető virágjával együtt) körítésnek is megfelel. A Földközi-tenger mentén, Indiában és Thaiföldön a főtt ételek legfontosabb fűszere.
Ecetek és olajok ízesítésében is szinte páratlan.
Borágó
Dél-Európában vadon nő a borágó (borago officinalis) és a római légiók nyomában észak felé is elterjedt. Meszes talajon ma már a legtöbb európai országban megtalálható.
Egynyári növény, magról szaporítható. Kora ősszel, vagy tavasz derekán vessük jó vízát-eresztő, lehetőleg meszes vagy homokos talajba. A palántázást nem jól tűri, inkább ritkítsuk a vetést, 40 cm-es közöket hagyva. A kifejlett növény elérheti a 90 cm-es magasságot és elszórja a magját.
Szívesen látogatják a méhek, így a beporzásban is nagy szolgálatot tesz.
Fekete közepű, gyönyörű mélykék virága valamikor a hímzésminták kedvelt motívuma volt.
Ez az ehető virág ma a salátákat díszíti, illetve kandírozott formában a tortákat.
Zsenge leveleinek némiképp az uborkáéra emlékeztető üde íze van: különféle italokat ízesítenek vele. A borágót mártásnak is elkészíthetjük, ugyanúgy, mint a sóskát, illetve ezzel a mártással színezhetjük a kifőtt tésztát, vagy a bele való tölteléket. Nemcsak az ízével teheti érdekesebbé a vegyes salátákat, hanem zsenge szürkészöld leveleivel; például igen hatásos krumpli salátában.
Közeli rokona a fekete nadálytő, amivel akár helyettesíthetjük a borágót.
Borecet
Felhasználás: Saláták, húspácok
Boróka
Felhasználás: Pácok, mártások, főzelékek, sertés- és vadhúsok, rostonsültek, vadpástéto-mok, káposztás ételek
Nagyon aromás, kissé kesernyés, zamatos, csípős ízű. Savanyú káposztaételek, saláták, marinált halételek, vadpástétomok, páclevek ízesítésére való. A pálinkafőzésnél is lehet szerepe.
A borókafáról régóta él a hiedelem, hogy a bajban lévők barátja és oltalmazója. Ótestamentumi részletekben szerepel, mint menedék és a kisded Jézust egy borókabokor ágai között rejtették el, amikor a Szent Család Heródes elöl menekült. A borókát ezért Szűz Máriának szentelték, Olaszországban ma is borókaágat tesznek az istállókba, pajtákba. A középkorban borókaágat akasztottak az ajtó fölé, hogy távol tartsa a boszorkányokat, és úgy hitték, hogy az elégetett borókaág megvéd a kígyóktól.
Az elharapott bogyónak először gin, majd terpentin íze van.
Gin, likőrök, gyomorkeserűk és a svéd sör gyártásánál használják.
Finoman fűszerezi a vadszárnyasokat, más vadhúsokat, de a sertést, bárányt, a sonkát és pástétomokban is kiváló.
Néhány szem törött bogyót tehetünk a karácsonyi süteményekbe, a pudingokba. Jól illik az almához - az almás rétes, almatorta különösen finom ízt kap kevés törött bogyótól.
Erőteljes fertőtlenítőszer, használják illatszerekhez és rovarirtókhoz is.
Orvosi felhasználása: Azt tartják, hogy serkenti a vérkeringést, fiatalítja az öregeket. Kezel-nek vele kólikát, reumát, kígyómarást.
Bors
Felhasználás: Levesek, főzelékek, húsételek, mártások, saláták, öntetek, pácok
A legismertebb és a legelterjedtebb fűszer a világon. A fekete bors a növény éretlenül leszedett és megszárított termése. A fehér bors az érett termés leáztatott és ledörzsölt héja nélküli borsszem, amelynek színe egészen világos. A zöld bors és a rózsaszín (vagy piros) bors ugyancsak különböző érési fokokban leszedett termés. Mindegyiknek más és más az íze, más a csípősségi foka, az illata és a zamata. Étvágygerjesztő hatása közismert, azonban nagyon kell vigyázni az adagolásával, mert nagyobb mennyiségben káros a gyomor nyálkahártyájára. Izgató hatása miatt egyes betegségekben szenvedőknél tilos a használata. Nemcsak az ételkészítés folyamán, hanem a tányéron is szokás borsozni az ételt. Majdnem mindenfajta húsétel, mártás, gomba elengedhetetlen fűszere, de rendkívül intenzív aromája és íze miatt csak módjával használjuk!
A fűszerek királya, a világ egyik legrégibb és legkedveltebb fűszere. A tengerészek elsősorban a borsot kutatva indultak egykor Kelet felé. Volt idő, amikor értékesebb volt az aranynál. Elsőként a rómaiak ismerték fel az uralkodó széljárások és a monszunok szerepét a hajózásban, így biztosítani tudták e nemes fűszer állandó utánpótlását D-Indiából.
Alexandriát az Európa és Ázsia közti kereskedelem legfőbb kikötőjévé fejlesztették, hatalmas raktárakat építettek a bors tárolására. A város egyik kapujának Bors kapu volt a neve.
Róma ostromakor a gótok királya 3000 fontnyi borsot, aranyat, ezüstöt követelt váltságdíj-ként - a rómaiak vonakodva ugyan, de megadták, a gótok mégis kifosztották a várost. A középkorban becses fizetőeszköz lett, a hozományt, az adót, a bért gyakran fizették bors-ban.
A Fűszer-szigetekért olyan nagy nevek indultak, mint Marco Polo, Kolumbusz, Vasco de Gama, Magellán, Drake, akik átkutatták a Földet borsért és a többi fűszerért, melyek megszerzésétől hatalmas vagyont reméltek.
Borsfajták
Fekete bors
A zöld bogyókat gyékényen szárítják a napon, napjában többször átgereblyézik egy héten át, míg ráncosak és feketék lesznek.
Fehér bors
A piros és narancsszínű bogyókat zsákokba csomagolják, 1 hétig lassan folyó, vízben áztatják. Ettől a külső héjuk lerothad, ezt ledörzsölik a magról.
Zöld bors
A zöld bogyókat páclébe, ecetbe teszik. Jól illik vadakhoz, kacsához, tejszínes mártásokhoz, cserépben sült ételekhez. A thai konyha kedvence.
Hosszú bors
A görög-római korban közkedvelt volt. Ma már őshazájában, Indiában se nagyon terem.
Kubéba bors
Vadon termő kúszónövény éretlen termése. Akkora, mint a borsszem, de "farkincája" van. Bioboltokban állítólag néha lehet kapni.
A borsot édességekhez is használják: gyümölcsös és gyömbéres kalácsokba, süteményekbe teszik, néha igen nagy mennyiségben, de friss gyümölcsöt is fűszereznek vele.
Próbáljuk ki: friss ananászt enyhén megborsozunk, sózatlan vajban átsütjük, rummal flambírozzuk.
A friss eper meghökkentő élményt nyújt, ha meghintjük borssal, majd tejszínhabot teszünk rá. Az édes érett füge megborsozva kecskesajthoz fantasztikus.
Orvosi felhasználása: Étvágyjavító, szinte mindenre használják - bénulástól a fejfájásig.
K-Afrikában él az a hiedelem, hogy aki borsot eszik, nem csípik a szúnyogok.
Borsfű (csombor)
Felhasználás: Mártások, saláták, pácok, sült húsok, bablevesek és - főzelékek, krumplis, gombás és káposztás ételek, (feketebors pótlására is használjuk)
Jellegzetes, borsra emlékeztető, fűszeres ízű és illatú növény, amelyet kiskertekben is szokás termeszteni. Erős aromája miatt a szakszerűtlen adagolás következtében megkeseredhet a vele fűszerezett étel. Nagyon jó a burgonyához, a káposztához, különféle salátákhoz, kolbászfélékhez, vadpácokhoz stb. Akinek nem szabad borsot fogyasztania, használjon helyette borsikafüvet. Gyomorgörcsoldó és étvágygerjesztő hatása közismert.
Borsmenta
Felhasználás: Gyümölcssaláták, húsok töltelékei
Rendkívül erős mentaíze szokatlan lehet annak, aki nem ismeri. Csak egészen kis mennyi-ségben ajánlatos szárnyas-húsok töltelékébe vagy különféle likőrökbe tenni. Emésztést elősegítő, epegörcsoldó hatása miatt a gyógynövények legfontosabbika.
Borsmustár
A borsmustár (Eruca sativa) Ázsia nyugati részein és Dél-Európában őshonos. Angliába a rómaiak által került, ma már elvadulva nő mindenfelé. Igen népszerű növény volt a közép-korban, de még a 18. század végén is, ma már azonban leginkább Franciaország déli vidé-kén és Olaszországban termesztik.
Egyéves növény, magról vethető tavasszal és ősszel. Ha tápdús, nedves földbe vetjük, 8 hét elteltével már szedhetjük is, és folyamatosan tovább terem. Kerti változatainak krémszínű, olykor lila csíkos virága van.
Jellegzetes, kellemesen csípős íze jól érvényesül vegyes salátákban, különösen a semleges ízű fejes saláta mellett.
Cayenne bors
Felhasználás: Mártások, sült húsok, rizsek, halételek, sajtos és tojásételek
A trópusi égövön növő paprika egyik változata, rendkívül csípős, égető érzést okozó fűszer. Mártások, halételek, rizses, sajtos és tojásos ételek fűszere, azonban csípőssége miatt az adagolásával csínján kell bánni. Sokkal erősebb, mint a magyar cseresznye-paprika.
Chili
Felhasználás: Pástétomok, tokányok, tojás-, hús- és halételek
Számtalan fajtája létezik, méretük, alakjuk, színük, ízük és csípősségük rendkívül eltérő lehet. Indiában, de Mexikóban is, például a különböző zöld és piros chiliket szárítva, őrölve és frissen egyaránt szívesen fogyasztják. A legtöbb igen csípős, ezért friss chilit feltétlenül magozzuk ki, ha nem kedveljük kifejezetten a nagyon csípős ételeket. Általában hegyes, erős zöldpaprikával vagy cseresznyepaprikával helyettesíthetjük.
Curry
Felhasználás: Mártások, húsok, halak, tojásos, paradicsomos, rizses ételek
Currylevél: A curry cserje szárított levele. Keserédes íze van, és a mi babérlevelünkhöz hasonló módon használják fel.
Curry por: A nálunk curry porként árusított fűszer ebben a formában, Indiában ismeretlen. Legfontosabb alkotórésze a kurkuma. Az úgynevezett "curry"-hez (a mi pörköltünkre emlékeztető módon, de nem csak húsból készült ételek) ajánlják, de ne használjuk lépten-nyomon, mert minden ételnek egyforma íze lesz.
Változatait lásd a receptek között.
Citromfű
Felhasználás: Mártások, főzelékek, töltelékek, gyümölcslevesek, - saláták, gomba-, szár-nyas- és vadételek
Kiskertekben termő növény, amely összedörzsölve erősen emlékeztet a citromhéj illatára. Nyersen és frissen gyümölcsös édességek ízesítésére való, szárított állapotban pedig savanyúságokhoz, különféle mártásokhoz és egynémely gombaételhez jó.
Citromhéj
Felhasználás: Húsos töltelékek, roston sült húsok és halak
A citrom lereszelt vagy nagyon vékonyan lehámozott héja. Jellegzetesen kesernyés ízű, rendkívül intenzív illatú és aromájú, amelyet elsősorban gyümölcsös ételek, különféle sütemények, krémek, pudingok, tehát általában édességek ízesítésére használunk, azonban némely sós ételt, így például egy kolbászfajtát vagy páclevet is lehet vele fűszerezni. (A citrom leve nem fűszer, ezért annak a használatára itt nem térek ki.)
Citromlé
Felhasználás: Saláták, mártások, öntetek, gyümölcslevesek |