Ezeket nemrég találtam.Remélem hasznotokra lesz!
 Tortasütésnél mindig csak a tortaforma alját szabad zsírozni vagy vajjal megkenni, az oldalát soha, mert különben sütés közben a tészta középen felpúposodik.
 Ha a beigli megreped, nem lehet szépen szeletelni. Ezért célszerű a tölteléket hidegen kenni a tésztára. A töltelék kb. olyan vastag legyen, mint a kinyújtott tészta vastagsága, és ne legyen se túl sűrű, se túl híg.
 Szép "márványos" lesz a beigli teteje, ha a rudakat tojással bekenjük. Fél óráig tartsuk meleg helyen, kenjük be ismét, majd hideg helyen hagyjuk, hogy a tojás megszáradjon. Mérsékelten meleg sütőben süssük.
 A darált dió vagy mák nem avasodik meg, ha porcukorral összekeverve tesszük el a felhasználásig.
 A mandulaszemeket könnyen megszabadíthatjuk a barna héjától, ha forrásban levő vízben tartjuk néhány percig. A héj felpuhul, s könnyen kinyomkodhatók a mandulák.
 Ha a süteménybe vagy krémbe tojáshabot is kell keverni, azt mindig óvatosan, könnyedén adjuk hozzá. A habverőt nem szabad a keverőtál széléhez ütögetni, mert a habban levő levegő eltávozik.
 A vékonyra nyújtott tésztát is könnyen kezelhetjük, ha rácsavarjuk a sodrófára, majd óvatosan rágörgetjük a sütőlapra.
 A ragadós tésztát (mint például a mézes-krémes tésztája) belisztezett fólialapok közé téve tudjuk könnyedén kinyújtani.
 Hogyan lesz a fánk "szalagos"? Bő, forró zsiradékban süssük, egyszerre csak keveset tegyünk az edénybe, hogy szabadon úszkálhasson minden darab. Először azt az oldalát süssük fedő alatt, amelyik nem a deszkán feküdt, a másik felét pedig fedő nélkül.
 Fánk tésztája laza lesz, ha víz helyett sört vagy szénsavas ásványvizet használunk az összeállításhoz.
 Ha megszáradt a mézes sütemény, csomagoljuk fehér papírba, néhány percre tegyük meleg sütőbe, ettől felfrissül és megpuhul.
 A torták tésztáját csak teljesen kihűlt állapotban vágjuk fel.
 Keményebb és tartósabb marad a tejszínhab, ha felverés előtt egy csipetnyi szódabikarbónát teszünk bele.
 A száraz dió újra jóízű lesz, ha néhány órára tejbe áztatjuk, lecsepegtetjük, és megszárítjuk, mielőtt felhasználnánk.
 Könnyen megakadályozhatjuk, hogy sütéskor összeessen a kuglóf. Sütés előtt állítsunk bele egy szál makarónit, ami kéményként működik.
 Nagyszerű habcsókot készíthetünk, ha egy csipetnyi sütőport teszünk a tojásfehérjékbe, mielőtt felverjük. Minden tojásfehérjéhez 2,5 dkg cukrot számítsunk. Először csak a cukor felével verjük fel, a másik felét pedig óvatosan keverjük hozzá.
 Ha vajjal bekent késsel vágjuk szét a habcsókot, nem fog széttöredezni.
 A tortához készített krém nem fog összecsomósodni, és az állaga is könnyebb lesz, ha előmelegített tálban keverjük össze a szobahőmérsékletű zsiradékot és a tojásokat.
 Torták díszítéséhez gyakran használunk csokiforgácsot. Megkönnyíthetjük a munkát, ha a tábla csokoládét alaposan lehűtjük és krumplihámozóval farigcsáljuk.
 A petrezselymet csak akkor tegyük az ételbe, amikor már elkészült, mert főzés közben a vitamintartalma csökken.
 A zöldségeket és főzelékféléket csak a főzés legvégén ecetezzük, mert a sav nem engedi megpuhulni.
 Mindig csak annyi ételbe tegyünk tejfölt, amennyi egyszerre elfogy, mert a másnapra félretett ételben erjedést okozhat.
 Nyáron nem savanyodik meg a tej, ha forralásnál cukrot keverünk hozzá. 1 liter tejhez 2 dkg cukrot tegyünk.
 A fejes salátát sose vágjuk késsel, mert a vágás mentén a levelek hamar meglöttyednek, hanem tépkedjük apróra a leveleket, és nejlonzacskóban tároljuk a felhasználásig.
 Főzéskor szép fehér marad a karfiol, ha a főzővízbe egy kevés tejet teszünk, a karfiolszag pedig megszűnik, ha egy nyers krumplit is belefőzünk.
 A salátának szánt uborkát hámozzuk meg, öntsük le forró vízzel, majd hideg vízzel, és csak aztán szeleteljük fel. Így könnyebben emészthető az uborka.
 A kígyóuborkát ne hámozzuk meg, elegendő csak megmosni és így felszeletelni. Csak közvetlenül a felhasználás előtt sózzuk meg, mert különben hamar összeesik.
 A friss főzeléket mindig forrásban lévő vízben, a fagyasztott készítményeket és a burgonyát pedig hideg vízben kezdjük el főzni.
 A csemegekukoricát forrásban lévő, enyhén sós vízben tegyük fel főni. Így 10 perc alatt megpuhul.
 Ha sárgadinnyét vásárolunk, úgy tudjuk megállapítani, hogy érett-e, ha a szárát megszagoljuk, és tipikusan erős illatot érzünk.
 Ha a görögdinnyét megkopogtatjuk, és mély hangot ad, akkor már érett. Ha azonban kongó hangja van, akkor még nem elég érett.
 Az újhagyma zöld szárát ne dobjuk el, apróra vágva felhasználhatjuk még körözötthöz, szendvicsvajhoz, saláta- dresszinghez.
 Ha sárgabarackot vagy őszibarackot akarunk mélyhűteni, célszerű hámozás után cukros-citromos vízzel leforrázni, lecsepegtetni, és csak azután nejlonzacskóba csomagolni.
 A mélyhűtésre szánt ribizlit mossuk meg, szemezzük le a száráról, adagokban tegyük nejlonzacskóba, 1-2 evőkanál porcukrot szórjunk rá, zárjuk le a tasakot és így tegyük a mélyhűtőbe.
 A fonnyadt zöldség felfrissül, ha hideg vízbe tesszük, amelyhez 1 kanál ecetet is adtunk.
 A megkezdett savanyúság hosszabb ideig eláll, ha olykor 1-1 kockacukrot teszünk az üvegbe.
 Az apróra vágott hagymát szórjuk meg egy kevés liszttel, így nem ég oda, amikor pirítjuk.
 A zöldborsó megtartja a színét, ha főzéskor a vízbe 1-2 szem kockacukrot teszünk. Egy másik lehetőség: ha a friss zöldséget főzés után rövid időre jeges vízbe tesszük.
 Néhány napig frissen tarthatjuk a spárgát, ha nedves ruhába csavarva tesszük a hűtőbe. (Ha szükséges, a ruhát többször is benedvesíthetjük.)
 A brokkolit nem tanácsos zsírban sütni vagy párolni, mert rágós lesz tőle.
 Amikor csak néhány csepp citromlére van szükségünk, akkor felesleges egy citromot kettévágni. Fúrjunk egy kis lyukat a citromba, így ki lehet csepegtetni a levét. Könnyebb, ha előtte jól megnyomkodjuk.
 Ha felbontottuk a pezsgőt, de nem fogyott el mind, egy ezüstkanalat lógassunk az üvegbe, nyelével lefelé, és így tegyük be a hűtőbe. Nem veszíti el az ízét, és nem megy ki belőle a buborék.
 Ha néha előfordul, hogy megmarad egy kevés bor a palackban, öntsük bele a jégkockatartóba és fagyasszuk le. Ezeket a borkockákat használhatjuk ízesítésre, szószok pikánsabbá tételére, de borostea készítésére is.
 Gyümölcsléből is készíthetünk jégkockákat. Koktélok ízesítésére pedig apró gyümölcsdarabokat (eper, szeder, meggy stb.) tegyünk a jégkockatartóba, öntsünk rá hideg vizet és fagyasszuk meg. Ezek a jégkockák különösen alkalmasak italok díszítésére.
 Ha leveles tésztát készítünk, nem kell bezsírozni a sütőformát, hanem hideg vízzel kell leöblíteni. Így a gőzölgő víz megemeli, szinte könnyűvé teszi a tésztát. Amikor a leveles tésztát sütés előtt felvert tojássárgájával megkenjük, nem szabad, hogy lecsorogjon a tészta szélén, mert rátapad és nem hagyja felemelkedni.
 A sütemények tésztáját mindig ugyanabban az irányban nyújtsuk, mert különben nem egyenletesen fog megkelni.
 Ha a forró puding tetejére kevés porcukrot szórunk, nem fog megbőrösödni.
 Úgy lehet meggyőződni róla, hogy az élesztő még elég friss, hogy egy kis darabkát forró vízbe kell tenni. Ha le- süllyed az edény aljára, már nem használható.
 Ha nincs elég sütőporunk otthon, 3-4 kanál rummal helyettesíthetjük. Az alkohol majdnem annyira felhúzza a tésztát, mint a sütőpor.
 Amikor csokoládét olvasztunk, vagy süteményt, szószt készítünk vízfürdőben, mindig ügyeljünk arra, hogy a kis edény ne érjen bele a nagyobb edényben forró vízbe, hanem csak a vízgőzbe, mert így a hő egyenletesen oszlik el.
 A vadhúsokat ne forrázzuk. Hideg vízben alaposan áztassuk ki. Annyiszor váltsuk a vizet, míg végül már nem lesz véres.
 Vadhúst célszerűbb fedő nélkül főzni. Igaz, hogy így tovább tart a főzés, de csak annyi vadíze marad az ételnek, ami még kellemes.
 Ha tepsiben sütjük a vadhúst, színével lefelé kezdjük sütni, és mikor már félig megpuhult, fordítsuk át a másik oldalára. Akkor jó a hús, ha pirosas világosbarna színű, és ha a végét késsel megvágjuk, az szétesik.
 Porhanyósabb lesz a vadhús, ha 2-3 napra olajos vagy ecetes-zöldséges páclébe tesszük.
 A vadszárnyasok tollát hidegen kell kitépni, nem kell forrázni, mint a háziszárnyasokat. Utána kellemesen meleg vízbe téve a bennmaradt tokok fellazulnak és könnyen tisztítható lesz a bőr.
 A vadnyúl húsa akkor lesz igazán ízletes és zamatos, ha hőmérséklettől függően érleljük:
 2-6 fokon 3-6 nap;
 16-18 fokon 2 nap.
 Ha a vadszárnyas korát nem tudjuk megállapítani, előbb gyengén sós vízben főzzük félpuhára, s csak utána kezdjünk hozzá a sütéshez.
 A friss halat a szeméről, a kopoltyú pirosságáról lehet megismerni, és arról, hogy a hal húsa rugalmas.
 A szálkás halat felbontás után éles késsel sűrűn vagdaljuk be (irdaljuk), így a vékony szálkákat is átvágjuk, és jobban át is sül.
 Az édesvízi halakat könnyebben tudjuk lepikkelyezni, ha egy pár pillanatra forró vízbe mártjuk.
 A kellemetlen halszagot eloszlathatjuk, ha a főzővízbe egy kevés tejet öntünk.
 A vadszárnyasok mellehúsát mindig spékeljük meg vékony szalonnacsíkokkal.
 Vágódeszkánkról úgy távolíthatjuk el az erős hagyma- vagy halszagot, hogy egy evőkanál ecettel vagy fél citrommal jól bedörzsöljük, utána pedig hideg vízzel alaposan leöblítjük.
 Edényeink aljáról könnyen eltűnik az odaégett ételmaradék, ha sós vizet öntünk bele és 1-2 óráig állni hagyjuk vagy a sós vizet felforraljuk benne. Végül pedig alaposan ki kell öblíteni.
 Ha elpiszkolódik, foltos lesz a fonott kosarunk vagy a kerti bútor, tömény konyhasóoldattal alaposan keféljük át, bő vízzel öblítsük le, s a szabad levegőn hagyjuk megszáradni. Hogy ne száradjon ki a fonat, időnként citromos olajba mártott törlőruhával töröljük át a felületét.
 Ha a konyhai mosogatónk elszíneződik a csöpögő melegvíztől, a foltra öntsünk ecetet, s néhány óráig hagyjuk rajta.
 A kávéfőzőnkben lerakódott vízkőtől úgy szabadulhatunk meg, hogy erősen ecetes vizet főzünk át rajta, majd alaposan kiöblítjük.
 Porcelánedényeket úgy tisztíthatunk, hogy először alaposan átdörzsöljük nedves sóval, s csak utána mosogatjuk el.
 A sajtreszelőt könnyű tisztítani, ha használat után száraz kenyérdarabot reszelünk rajta.
 Az elektromos tűzhely főzőlapjait ecettel vagy citromlével bedörzsölve takarítjuk, majd néhány csepp olajjal kifényesítjük. (Csak kikapcsolt készüléket!)
 A csavaros tetejű befőttesüvegeket könnyen kinyithatjuk, ha egy pillanatra forró vízbe mártjuk.
 Az egymásba szorult üvegpoharakat erőltetés nélkül tudjuk szétválasztani, ha a belső poharat feltöltjük hideg vízzel, a külsőt pedig meleg vízzel töltött tálba merítjük.
 Akkor is kinyithatjuk a parafa dugós palackokat, ha nincs dugóhúzónk, az üveg nyakára forró vizet kell engednünk.
FOLTOK ELTÁVOLÍTÁSA:
 a kakaófoltos anyagot forró tejbe tesszük, majd a szokásos módon kimossuk.
 A friss kávéfoltot hideg tejbe mártjuk, aztán mosószerrel kimossuk a kelmét.
 Ha gyümölcs pottyan a ruhánkra, a friss foltot azonnal nedvesítsük be citromlével vagy áztassuk tejbe. 15-20 perc elteltével pedig szappanos oldatban mossuk ki az egész ruhát.
 A vörösborfoltokat rögtön szórjuk be konyhasóval, és csöpögtessünk rá citromlét, végül pedig mossuk ki a megszokott mosószerünkkel.
 A zsírfoltokat úgy tudjuk eltüntetni, hogy szénsavas ásványvízzel bespricceljük a foltot, és nedvszívó ruhával felitatjuk. A műveletet többször megismételjük.